2018. június 11-én helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), melynek célja volt a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése.
Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor a Lengyel-Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központban.
A szakmai rendezvényen Andrési Dániel, kutatási osztályvezető-helyettes és Dr. Bárány Gábor, osztályvezető és OAKEYLIFE projektmenedzser (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) vett részt.
„A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.” – mondta Gőbölös Péter vezérigazgató a Gyulaj Zrt. és a Nébih közös szakmai bemutatóján.
A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.” – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.
A hazai őshonos tölgy fajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat a Nébih munkatársai mutatták be a szakmai napon. Az előadások során elhangzott, hogy számottevő eredményeket sikerült felmutatni a kocsánytalan tölgy és újabban az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében. Az erdőgazdaság területén az 1990-es évek végétől elkezdett élőhely felmérési és szelekciós munka eredményeként tartják fenn a legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusokat. A felkutatott törzsfák utódaiból magtermesztő ültetvény is létesült, és az innen származó szaporítóanyagot már évek óta felhasználják erdőgazdaság saját erdősítéseiben.
„A tolnai térségben előforduló őshonos tölgy állományok védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a ’genetikai erőforrások’ biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, de az állományokban most is jelenlévő hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál.” – emelte ki Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető az erdészek szerepét őshonos fafajaink genetikai erőforrásaink megőrzésében és szélesebb körű erdészeti hasznosításában.
„Az erdészeti genetikai erőforrások fenntartására, ill. fejlesztésére összesen 3.3 Milliárd forint értékben pályázati források állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Ezek a pénzügyi források nagy segítséget jelenhetnek az erdőgazdálkodás jelen nehézségeinek, de főleg a közeljövő kihívásainak megoldásában.” – hívta fel a figyelmet a pénzügyi források hasznosítására dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.
A program délutáni részében a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett közel két évtizedes szakmai munka eredményeivel ismerkedtek a résztvevők. Többek között megtekintették a 15 éve telepített kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvényt (HU/QUPE-33-121042), valamint az ültetvény egyes genotípusainak anyanövényeit tartalmazó magtermelő állományt (HU/QUPE-22-121102) Lengyel határában, felkeresték az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat (Mucsi 14G erdőrészlet), továbbá az értékes helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a közeli csibráki csemetekertben.
A szakmai programon résztvevő mintegy 70 szakember értékes információkkal gazdagodva és előremutató gondolatokkal felvértezve távoztak a rendezvényről.
(beszámoló: Dr. Bárány Gábor, fotók: Gyulaj Zrt.)
- Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője – szakmai kiadvány
