A Peszéri-erdő lepkefaunája páratlan értéket hordoz: számos fajnak a legnagyobb Duna-Tisza közi állománya itt található meg (pl. díszes tarkalepke, tükrös busalepke, ibolya-gyöngyházlepke – és még hosszan lehetne folytatni a sort), de a régiónkban gyakoribb fajok is szép számban megtalálhatók itt.
Az egyes fajok esetében az egyedek előfordulása (a populáció által ténylegesen használt területek, élőhelyfoltok elhelyezkedése) nem véletlenszerű, hiszen nem minden állománytípus biztosít megfelelő élőhelyet az egyes fajoknak.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk védeni az Európában egyre nagyobb állománycsökkenést mutató lepkéket, elengedhetetlenül szüksége annak ismerete, hogy hol fordulnak elő, melyek az ökológiai igényeik és mely tényezők veszélyeztetik az állományaikat és azok élőhelyeit.
A bemutatott képek a Peszéri-erdőben előforduló gerinctelen állatfajok finomléptékű elterjedésének térképezése alkalmával készültek. A vizsgálat a 2019 őszi időszakban repülő, védett lepkékre volt kihegyezve.
Az erdei, illetve erdőszéli útvonalakon mozogva megcsodálható számos lepkefaj, köztük természetesen védett fajok egyedei is, amelyekre érdemes különös figyelmet fektetni.
Pár védett fajt megemlítve, ebben az évszakban találkozhatunk atalantalepkével (Vanessa atalanta), kis fehérsávos lepkével (Neptis sappho), illetve különböző védett gyöngyházlepke fajokkal is. Az atalantalepke egyike a hazánkban imágó (kifejlett lepke) formájában áttelelni képes nappalilepke-fajoknak, bár a populáció jelentős része a Mediterráneumban telel át.
Köszönjük Hadi Barnabásnak (SZIE MKK, természetvédelmi mérnök BSc szak) az érdekes információkat és a rendelkezésünkre bocsájtott fényképeket.
zöldes gyöngyházlepke
kis fehérsávoslepke
atalantalepke
fakó gyöngyházlepke