Az idei évben különösen nagy mennyiségű makk termett a Peszéri-erdőben a kocsányos tölgyeken.
Bár Alföldön a makktermő évek gyakoribbak, mint a hegy- és dombvidéken, de az ideihez hasonló, erős termésre az elmúlt évtizedben nem volt példa.
A hullott makkból a Kunpeszéri Általános Iskola felsőtagozatos tanulóinak segítségével mi is gyűjtöttünk, a gyerekek egy Madarász-suli foglalkozás keretében kereken 1 mázsa egészséges makkot (kb. 25.000 db-ot) gyűjtöttek, így tevékenyen hozzájárultak a Peszéri-erdőben zajló helyreállítási munkákhoz.
A helyreállítási tevékenységek keretében a gyűjtött makkot többféleképpen használjuk fel. Ahhoz, hogy a következő évek során elvégzendő erdősítésekben (felújításokban) helyi szaporítóanyagot tudjunk majd felhasználni, az OAKEYLIFE projekt keretében létesített csemetekertben kocsányos tölgy csemetéket nevelünk a makkokból.
A makk másik részét a jelenleg zajló felújításokban és pótlásokban használjuk fel direkt makkvetéssel.
Végül, a Peszéri-erdő és a Felsőkiskunsági turjánvidék Natura 2000 területeken található mezei utakat szegélyező cserjésekbe vetjük (szintén direkt makkvetéssel) annak érdekében, hogy a cserjések útszéli tölgyligetekké fejlődhessenek. Ezekkel a tevékenységekkel Európa egyik legveszélyeztetettebb élőhelyének, az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek regenerációját kívánjuk segíteni.
És hogy miért fontos a helyi szaporítóanyag használata?
A Peszéri-erdő egyike azon kevés erdeinknek, ahol napjainkig fennmaradtak a kocsányos tölgy eredeti, homokhátsági „génvonalai”, így például olyan állományok, amelyek a hajdani őserdők sarjaztatott (genetikai összetételében nem módosult) utódai. Talán ez az oka annak, hogy a Peszéri-erdőben a többletvízhatástól teljesen független termőhelyeken (pl. buckatetőkön) is újul és életben marad a kocsányos tölgy – valószínűleg evolúciósan alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz: az erdőfejlődés szempontjából optimálisnak nem tekinthető klímához (erdőssztyepp klíma) és termőhelyi viszonyokhoz (jellemzően többletvízhatástól független, homoktalajok).
fotó és szöveg: Dr. Vadász Csaba (KNPI – természetvédelmi őrkerület-vezető, OAKEYLIFE projekt koordinátor)
