Az Országos Erdészeti Egyesület idei Vándorgyűlésének – melyen közel 700 szakember vett részt 2021. aug. 26-27-én – egyik népszerű szakmai programjaként, a Peszéri-erdőbe látogathattak el az erdész szakemberek, ahol bemutattuk lovaskocsikon körbeutazva az OAKEYLIFE program eddigi eredményeit, szocio ökonómiai értékeit és szakmai célkitűzéseit, kihívásait.
Augusztus 27-én 8 lovaskocsival indult útnak a tatárszentgyörgyi Vitéz sor felől közel 100 szakember és az uniós programban résztvevő lovaskocsi kísérők, hogy pár órás útjuk során, 3 megállóval színesítve, terepi bejáráson beszéljék át az OAKEYLIFE program eddigi kihívásait és eredményeit, szakmai akcióit.
A programon résztvevők előzetesen, buszos kísérőiknek köszönhetően (Dr. Andrési Dániel és Dr. Bárány Gábor) mindent megtudhattak az uniós LIFE Nature pályázati struktúráról, az OAKEYLIFE pályázat beadásának és a program működtetésének hasznos részleteiről.
A lovaskocsikon a kísérők bemutatták a Peszéri-erdő természetvédelmi szempontból óriási jelentőséggel bíró erdőtömbjét, az itt megtalálható különlegesen fontos élőhelyek és fajok kiemelésével, s a helyi ökoszisztéma szolgáltatások jelentőségével. Elhangzott többek között az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesekkel kapcsolatban, hogy az egyik legjobban veszélyeztetett erdőtársulás Magyarországon, amelyből ebben az erdőtömbben több, mint 10% található meg. És beszéltünk olyan kiemelt fajvédelmi programunkról is, melyben a díszes tarkalepkét emeltük ki, amelynek itt található a Duna-Tisza köze egyetlen életképes populációja (és az egyik legnagyobb hazai populáció egyben).
Nemzetközi szinten ismert volt az erdő lepkefaunájának köszönhetően: már 1898-ban is jártak, a mára már kihalt lepkefaj, a magyar szemőc megfigyelésére indított expedíciók a helyi erdőbe.
A bejárás során beszéltünk az invazív, idegenhonos fafajok visszaszorításának hatalmas kihívásairól, illetve eddigi tapasztalatainkról és hatékony kezelési módszereinkről.
A Rezervátum tisztás nevű helyszínen a természetvédelem oldaláról mutatta be Dr. Vadász Csaba a helyi, természetszerű erdők értékeit, s jelezte, hogy szemben más alföldi erdőkkel, a Peszéri-erdőben több helyen is megmaradtak ezek a természetszerű élőhelytípusok, ahol a valamikori erdődinamikai folyamatok ma is megfigyelhetők.
Kiemelten beszéltünk a kocsányos tölgy megmaradó újulatának, sikeres, nagyszámú megfigyeléséről. Helyenként tömegesen, akár hektáronként 100-150 kocsányos tölgy egyedet (vékonyrudas korcsoportú, vagy idősebb) is megszámláltunk, s ponttérképezéssel az erdőtömb negyedét már fel is mértük.
A következő megállónál egy szerkezetátalakításos erdőfelújítást mutattunk be a résztvevőknek, s Bácsi Benjamin és Dr. Bárány Gábor a pályázati szakmai akciókat részletezte. Meséltünk az utazás során a helyi első írásos emlékekről, mely 1264-ből származik, ahol Pezer néven említik a települést. (a pezer szó pecért, kutyapecért jelent, amely a középkorban kutyákkal, vadászkutyákkal foglalkozó személy megnevezése volt)
Foglalkoztunk az út során a helyi nagyvad-viszonyok bemutatásával és a projekt során átadott tanösvényünkkel is – mely mentén értük el az utolsó állomáspontot, az Erdei Oktatóközpontot. A bemutatóház céljai mellett a résztvevők átsétáltak egy kocsányos tölgy permetezéses kísérlethez is, amelyről tapasztalatcserét folytathattak az egybegyűltek.
A tartalmas félnapos program után többen jelezték a szervezők felé, hogy szeretnének kiscsoportos szakmai tapasztalatcserére később is ellátogatni a projekthelyszínre.
Köszönjük az érdeklődést, és visszavárunk mindenkit újabb vezetett túrákra a Peszéri-erdőbe!
(fotók: Schneider Viktor, beszámoló: Abonyi Anita)