A skarlátbogár egyike a Peszéri-erdőben élő közösségi jelentőségű bogárfajoknak (Natura 2000 jelölő faj a Peszéri-erdőre).
Ez a bogár a lárvastádiumban kizárólagosan kötődik a leváló kérgű, de nem túl régen elhalt, vastag faanyaghoz. A holtfát nem – vagy nem kellő mennyiségben és minőségben – tartalmazó erdőkből hiányzik.
Projektünk keretében hazánkban – tudomásunk szerint – eddig példa nélküli felbontásban készítjük el a skarlátbogár finomléptékű elterjedési térképét. A valamivel több, mint ezer hektárnyi erdőterületet az állományok jellemzői alapján kb. 1000-1100 foltra osztottuk, és azokban végezzük el a jelenlét-hiány kimutatására alkalmas terepi adatgyűjtést (azaz az erdőrészletek szokásos kiterjedésénél jóval finomabb léptékben vizsgálódtunk).
Örömteli, hogy a skarlátbogár jelenlétét az eddig megvizsgált majdnem minden potenciálisan alkalmas élőhelyfoltban ki is tudtuk mutatni – azaz, a Peszéri-erdő a skarlátbogár számára is nagyon fontos élőhely.
A skarlátbogár is jó példa arra, hogy a holtfa meghagyásával nagyon sokat tehetünk az erdei biodiverzitás megőrzéséért, illetve helyreállításáért.
És hogy miért is fontos a skarlátbogár az erdészeknek? Ez a faj saját testméretéhez képest meglehetősen vérmes ragadozó (bár a lárva nem kizárólag rovartáplálékot fogyaszt), így jelentős szerepe van a kártevők szabályozásában.
Beszámoló és fotók: Dr. Vadász Csaba, természetvédelmi őrkerület-vezető (KNPI), projekt koordinátor (OAKEYLIFE)
