A skarlátbogár egyike az erdők védett fajainak. Elhalt faanyaghoz kötődik megjelenése, a faanyag lebomlását biztosító tápanyagkörforgásban van fontos szerepe.
Jelenléte csak célzott vizsgálatokkal mutatható ki, hiszen a lárva a frissen elhalt törzsek, vastagabb ágak kérge alatt búvik meg, a kifejlett bogár pedig rövid ideig aktív. A skarlátbogár felmérések a tél során zajlanak, figyelembe véve a faj aktivitását. Szó szerint színt visz a szürke téli napokba.
A Peszéri-erdőből már több adata volt a skarlátbogárnak, de azt még becsülni sem tudtuk, hogy mennyire tömeges, és mely erdőrészletekben található meg. 2019-ben és 2020-ban a Peszéri-erdő összes erdőrészletét (több, mint 1000 hektár kiterjedésben) átvizsgálatuk, hogy a skarlátbogár nagy felbontású élőhelytérképét elkészítsük. Az eredményeket egy részletes tanulmányban fogjuk közzétenni, de a legfontosabbakat itt is kiemeljük:
- a felmérések során több mint 60 erdőrészletből került elő skarlátbogár
- leggyakrabban a lárvák, ritkábban levedlett lárvabőrök, kifejlett bogarak, illetve elhullott egyedek maradványai (pl. szárnyfedők) kerültek elő
- a skarlátbogár az alkalmas fák döntő többségében megtalálható a Peszéri-erdőben, így több tízezer példányra becsülhető a helyi állománynagysága, ami alapján a Peszéri-erdő a Duna-Tisza közének egyik legfontosabb skarlátbogár-élőhelye
szerzők: Hadi Barnabás és Dr. Vadász Csaba
a képet Hadi Barnabás készítette
