A 2021. március 29-31-i OTDK-n Sirányi Flóra és Kocsán Gábor a Természetvédelmi állattan tagozaton értek el 1. és 2. helyezést (természetvédelmi mérnöki BSc szakos hallgatók, Szent István Egyetem), míg Szórát Krisztián (végzős vidékfejlsztési agrármérnök BSc szakos, levelező tagozatos hallgató a Neumann János Egyetemen) a Tájökológia tagozaton ért el 3. helyezést.
Gratulálunk a fiatal szakembereknek!
Sirányi Flóra a Peszéri-erdő denevérállományának felmérésével foglalkozó dolgozatával az 1. helyezést érte el.
Dolgozatának legfontosabb üzenetei:
- az ősszel és tavasszal 10-15 éjszakán át, az összes jellemző erdei élőhelytípusban végzett felmérésekkel reprezentatív képet sikerült kapni az itt előforduló (nappalozó, vadászó, átvonuló, telelő, szaporodó…) denevérfajokról
- a gyakori (konstans) fajok felmérése szempontjából szinte mindegy, hogy mennyi ideig történik a felmérés, de a ritka fajok észlelésének valószínűségét – nem meglepő módon – a nagy időbeli ráfordítás jelentősen megnöveli
- több faj van, amelyekre az erdő struktúráját érintő, elvégzett beavatkozások pozitív hatással voltak
- vannak olyan fajok, amelyek szonogram alapján jól határozhatók, ezért a Peszéri-erdőre bizonyított faunisztikai újdonságként tekinthetünk (pl. alpesi denevér)
- az óriás koraidenevér szonogram alapján a legnehezebben határozható/különíthető el más Nyctalus fajoktól. Mindenesetre a szakirodalom alapján határozóbélyegnek tekinthető jellemzőket tartalmazó szonogramot sikerült rögzíteni, ezért átvonuló egyedeinek jelenlétét valószínűsíthetjük, amelyet más módszerekkel igazolni szükséges a jövőben.
Sirányi Flóra dolgozata ide kattintva érhető el!
*
Kocsán Gábor a Peszéri-erdő harkályfajainak felmérésével foglalkozó kutatásával a 2. helyezést érte el.
Dolgozatának legfontosabb üzenetei:
- passzív (nem hanglejátszáson alapuló) territórium-térképezési módszereknél sok (10+) bejárásra van szükség ahhoz, hogy a harkály-territóriumok számát reálisan meg tudjuk állapítani
- kevés bejárás alapján végzett felméréssel jelentős alulbecslést követünk el, az alulbecslés mértékét azonban nem lehet számszerűsíteni (pl. populációs indexek felállítására nem alkalmas a kevés bejáráson alapuló módszer)
- egyedi jelölés hiányában nem lehet reális cél a valós állományméret meghatározása, de populációs indexek előállítására alkalmas sok bejáráson alapuló territórium térképezés, ennek megfelelően populációs trendek nyomon követésére is
- a hanglejátszáson alapuló territórium-térképezési módszert érdemes a költési idő elején-közepén (a nem vonuló harkályfajoknál: március-április során) alkalmazni
- egy holtfában gazdag erdő (a Peszéri-erdő erdőállományainak egy jó része ilyen) a gazdasági rendeltetésű európai erdőkhöz képest nagyságrendileg több harkályt képest eltartani, illetve az ilyen erdőkben a harkály territóriumok denzitása sokkal nagyobb lehet, mint az európai erdőkben tapasztalható átlag
Kitekintés: A mérsékeltövi lombos erdőkben a fajok 60-70%-a (a biológiai sokféleség meghatározó része) a különböző holtfa-formákhoz kötődik – közvetlenül vagy áttételesen. A természetvédelmi célokat szolgáló (természetvédelmi vagy Natura 2000 rendeltetésű) erdőállományok csak megfelelő mennyiségű holtfa és a változatos holtfaformák folyamatos jelenléte mellett tudják betölteni rendeltetésüket. Akit érdekel, itt olvashatja egy magyar nyelvű összefoglaló munkát a holtfa jelentőségéről: https://lifeinforests.eu/downloads/68
Kocsán Gábor dolgazata ide kattintva érjető el!
*
Szórát Krisztián a Peszéri-erdőben lévő invazív fafajok elleni vegyszeres irtásának hatását vizsgálta, ezzel megnyerte a TDK-t és az OTDK-n harmadik helyezést ért el.
Dolgozatának legfontosabb üzenetei:
Krisztián a dolgozatában vizsgálta a Peszéri-erdőben előforduló négy invazív fafaj – zöld juhar, mirigyes bálványfa, nyugati ostorfa, kései meggy – elleni herbicides beavatkozás hatékonyságát; négy különböző – az egyes fajokkal fertőzött – területen figyelemmel kísérte a fúrás-injektálás, illetve a kéregsebzés-ecsetelés módszerével kezelt állományok vitalitásának változását, amelyek alapján az alábbi eredményeket kapta:
- A vegyszeres beavatkozásra 2020. augusztus 13-án került sor, amely után nyolc alkalommal, 3-5 naponként ellenőrizte a kezelt állományok állapotát. A megfigyeléshez egy dendrológiai vitalitás indexet alkotott meg.
- A nyolcadik felmérés alkalmával – a kezelést követő 36. napon, 2020. szeptember 18-án – mind a négy faj esetében megállapította a teljes pusztulást, a vegyszeres beavatkozás hatékonysága ekkora érte el a 100%-ot. Megállapította, hogy a zöld juhar pusztulása volt a leggyorsabb mértékű, azon belül is a kéregsebzett-ecsetelt állomány pusztult el a leghamarabb. A kisebb átmérőjű – tehát a kéregsebzéssel kezelt – egyedek állapota átlagosan hamarabb romlott, mint az injektált példányok. A mirigyes bálványfa és a nyugati ostorfa hasonló ütemű vitalitás-csökkenést produkált. A glifozáttal szemben a kései meggy – azon belül is az ecsetelt példányok – bizonyult a legellenállóbbnak.
- Vizsgálata igazolta, hogy a glifozát hatóanyagú herbicides kezelés eredményes módja az inváziós fásszárúak elleni szelektív védekezésnek. Az invazív fajoktól megtisztított területeken a Peszéri-erdőben megkezdődhet a természetes állományokkal történő szerkezetátalakítás, illetve a természetes úton újuló őshonos egyedek zavartalanabb fejlődése is jobban biztosított.