Miért alakítunk ki tisztásokat az OAKEYLIFE programban? Információs tábla
A kiskunsági homoki erdőkben, így a Peszéri-erdőben is megtalálható tisztásokon számos olyan növényfaj él, amelyekkel a fátlan gyepeken is találkozhatunk. A homoki gyepek egyáltalán nem egyveretűek, a talaj humusztartalma és vízmegtartó képessége alapján több típust is megkülönböztethetünk: az évelő nyílt homoki gyepeket, a záródó homokpusztagyepeket és a homoki sztyeppréteket.
A domináns fűfélék közé tartozik a félsivatagi körülményekhez adaptálódott (alkalmazkodott) magyar csenkesz, amely a legszárazabb, legrosszabb vízellátottságú területeken található évelő nyílt homoki gyepekhez kötődik, akárcsak a homoki árvalányhaj. A félcserjék közé tartozó naprózsa, a maga egyszerűségében is gyönyörű homoki fátyolvirág, vagy a csodálatos illatú kései szegfű is elsősorban az évelő nyílt homoki gyepekben fordul elő.
A kicsit kedvezőbb termőhelyi feltételekkel jellemezhető, de még mindig humuszszegény, száraz termőhelyeken kialakult záródó homokpusztagyepekben a rákosi csenkesz válik dominánssá, mellette számos, csak a Kárpát-medencében honos faj is megtalálható. A homoki nőszirom, a kisfészkű hangyabogáncs, a fekete kökörcsin egyaránt a záródó homokpusztagyepek jellemző faja, de itt van a legnagyobb tömegben a nyitvatermők közé tartozó csikófark, vagy az akár két méter magasra is megnövő homoki kocsord.
A nagyobb kiterjedésű, nyílt vagy záródó homokpusztagyepekkel borított tisztásokon találhatók meg a védett sisakos sáskának és a fokozottan védett magyar futrinkának egyes állományai.
A legjobb termőképességű, humuszos homoktalajokon kialakult homoki sztyepprétek (más néven zárt homokpusztagyepek) domináns fűféléi az élesmosófű és a barázdált csenkesz. A homoki sztyepprétek kifejezetten gazdagok látványos virágokban, megemlíthetjük az évente kétszer is virágzó Sadler-imolát, a csak a legjobb természetességű gyepeinkben tömeges koloncos legyezőfüvet, vagy akár a gyógynövényként is ismert mezei zsályát. A kora tavasszal virágzó tavaszi hérics napjainkra megmaradt kiskunsági állományai is zárt homokpusztagyepekben találhatók meg.
A fátlan homoki gyepekhez képest jóval kevésbé szélsőséges erdei mezo- és mikroklíma számos olyan növényfajnak biztosítja életfeltételeit, amelyeket a fátlan gyepekben a Kiskunságban általában már nem találhatunk meg. Ezek az erdei, illetve erdőssztyepp specialisták, a tarka nőszirom vagy az erdei szellőrózsa.
A homoktalajokon kialakult tisztások mellett az időszakos többletvízhatásnak kitett termőhelyeken is létrejöttek tisztások. Ezeknek jellegzetes megjelenési formái a buckaközi laposok, ahol a védett kormos csáté, a kékperje és a serevényfűz jelenléte meghatározó.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |